Orbán ezeréves hagyománnyal megy szembe – a reformkor üzenete
Bár voltak árnyalatnyi különbségek a reformkor nagyjai között, mind azt vallották, hogy csakis a nyugati orientáció az üdvözítő út Magyarország jövőjében.
#Széchenyi István
„Széchenyi a magánvagyonából csinált közvagyont, Tiborcz a közvagyonból magánvagyont” – mondja Bence Szechenyi
Bence Szechenyi újságíróként arra használja származását, hogy a hatalom köreiben lévők rangkórságával élve megmutassa, amit mások nem láthatnak.
Idézik a kormány honlapján, beszédekben, hátizsákon – csak épp nem Széchenyi mondta. De vajon ki?
Történész szerzőnk, Fónagy Zoltán egy állítólagos Széchenyi-aforizma nyomába eredt. Adatbázisokat nézett át, kereste a hamis idézet nyomait az interneten, majd annak nézett utána az ókorig bezárólag, hogy kitől származhat az idézet.
Százéves békére vette rá a nagyhatalmakat, Kissinger doktori dolgozatot írt róla – 250 éve született Klemens von Metternich
A felvilágosult abszolutizmus híve volt, az önkényuralmat elvetette, a népszuverenitásban a káoszt látta, a magyarokkal szemben a húzd meg, ereszd meg taktikát alkalmazta Klemens von Metternich birodalmi kancellár, akinek a diplomáciai érzéke nélkül nem lett volna béke a napóleoni háborúk után jó száz évig.
Egy szobában Beyoncé, Széchenyi, Hszi Csin-ping és Zámbó Jimmy – bemutatták a budapesti Madame Tussauds-t
Leleplezték az első magyarországi Madame Tussauds kiállítást a belvárosi Palazzo Dorottyában.
Intrika és pénztelenség hátráltatta a Lánchíd építését Széchenyi idejében is
Nem ment könnyen, mire a XIX. században is átlátták, a Dunán az ideiglenes hajóhíd helyére épülő Lánchíd nem Pest és Buda, hanem az ország ügye. Hiányzott a pénz és a szakértelem is, ellendrukker pedig akadt bőven.
Hat állami egyetem kerül magánalapítvány kezébe
A Corvinus már átállt erre a formára, működéséről egyelőre kevés a tapasztalat, de még idén több intézményt átállítana a kormány.
Csempészáruval is mesterien játszotta ki a kolera elleni karantént a legnagyobb magyar
A pestisjárványokat le tudták lassítani karanténok elrendelésével, a kolerát viszont ezzel a módszerrel sem lehetett a határokon megállítani. Széchenyi Istvánt sem, amint erről maga számolt be naplójában.
MTA-ügy: országszerte letakarják Széchenyi szobrait a momentumosok
Akciósorozatba kezd a Momentum Mozgalom a Magyar Tudományos Akadémia védelmében – ennek részleteit csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be.
Meggyalázták Széchenyi István szobrát Szatmárnémetiben
Az elkövetők piros, sárga és kék festékkel azt írták román nyelven a szobor talapzatára, hogy "ez itt Románia", és egy piros-sárga-kék (román nemzeti) zászlót is a szöveg mellé festettek.
Orbán és a tudósok nem vacsoráznak együtt
Elmarad a miniszterelnök és a tudósok találkozója a Széchenyi István-emléknapon. Új időpontot keresnek.
Budapest legszebb részén bohóckodott Will Smith
Az amerikai színész-rapper apák napi videót forgatott a családjával az V. kerületi Széchenyi István téren.
Hagyták, hogy a hazaáruló Széchenyi nevessen a végén
A Kossuth által legnagyobb magyarnak nevezett grófról ellenzői azt állították, hogy egy nagytőkés csicskája és hazaáruló lett, aki a magyar emberek ellen tör.
Bárki belelapozhat Széchenyi könyveibe
Az ősztől - szigorúan csak kesztyűben - bárki kézbe veheti Szécheny István könyvtárának köteteit Sopronban.
A lift végleg üzemen kívül
Széchenyitől Hankissig sokan tolták volna Európába ezt az országot. Ma már nem találnak rajta fogást.
Széchenyit meg se hívta Haynau a Lánchíd átadására
A Lánchidat tízévi építése után 1849. november 20-án adta át a szabadságharcot leverő Haynau tábornok és a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos, Geringer. A hidat megálmodó Széchenyit, és annak tervezőjét nem hívták meg az átadóra.
"Könnyen hangoznék, mint Bukarest" - 140 éves lett Budapest
Száznegyven éve, 1873. november 17-én jött létre Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesülésével. Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik.
Magyar baráttal támasztotta fel Coubertin az olimpiát
Pierre de Coubertin nem a kisujjából szopta az olimpiai játékok újkori felélesztésének ötletét, ez már voltaképp évszázadok óta a levegőben lógott. Bár Széchenyi Istvánt nem érdekelte az ügy, a kor és a báró fanatizmusa, plusz egy magyar barát is kellett ahhoz, hogy Athénban reaktiválják a Játékokat. Egy olyan helyszínen, melyet Coubertin egyébként leszavazott.